Kurt Vonnegut: Kékszakáll

 

Mr. Vonnegutot keresem

 

„Azért vagyunk itt, hogy segítsük át egymást ezen az egészen, akármi légyen is.”

                                                                              Dr. Mark Vonnegut

 

 

 

Kékszakáll

 

Rabo Karabekian nem egy Brad Pitt, és nem is Superman. Hanem egy félszemű, öreg festő, aki leginkább egy „gutaütött iguanahoz” hasonlít. Vonnegut zseniálisan örökíti meg Circe Berman – a szomszéd hölgy – segítségével, hogyan változik meg a főhős unalmas élete egyik pillanatról a másikra.

 

Az asszony fenekestül felforgatja Rabo Karabekian napjait azzal, hogy ráveszi, írja meg önéletrajzi regényét. A visszaemlékezések során ablakot nyit a huszadik századra, kézzel fogható közelségbe hozza az örmény genocídiumot, a második világháborút.  Hiteles korrajzban jeleníti meg az amerikai bevándorlók mindennapjait, álmait, vágyait, valamint betekintést enged a művészvilág sajátos szubkultúrájába is.

 

Félszemmel bepillanthatunk a Satin dura lux-os, málladozó művilág mögé. Hogy ebbe bele lehet halni? Lehetséges, lehetséges. De kit érdekel, ha legalább egyszer bekukucskálhatunk Kékszakáll hetedik szobájának ajtaján – ami jelen esetben egy roskadozó burgonyacsűr ajtaja? Vagyis a valóság maga. S hogy miért csak cipő és nadrág van rajtunk? A végén majd az is kiderül.

 

Kurt Vonnegut nyakig benne van a történetben, na jó, nyaktól fölfelé is. Szóval, teljesen, meg részleteiben is. Úgy ír, ahogy mi levegőt veszünk. Csak ajánlani tudom, és nem csak az ínyenceknek, hanem azoknak is, akik eddig talán beérték a „zacskós levessel”. Páratlan fogás, olyan szellemi táplálék, ami nem hagy kellemetlen utóízt, csupán kellemes jóllakottságot.

 

A mester, 2007 tavaszán egy szerencsétlen baleset következtében átbukfencezte magát a Tralfamadorra. Most pedig valószínűleg luxus üvegbúrája alatt Pall Mall-ezik, hozzá egy jó italt szopogatva, egy szőke szupermodell társaságában, a helyiek csodálatától övezve.

Mi, akik kevésbé szerencsések vagyunk, mit tehetünk? Olvassunk minél többet művei közül (vagy inkább olvassuk el az összeset). Mert bízvást állíthatom: Sehr VonneGUT!