Egyperces apokalipszis

 

 

Erekben

száguld

a romlás

virága,

folyosón

csigalépcső

reccsen,

kitépett

nyelvvel

tátog

az

igazság,

forró szög

izzik

körme

alatt,

eredendő

bűn

a

sarokban

reszket,

szögesdrót

korona

tépi

fejét,

saját

torkába

harap

a

röhögő,

veszett

valóság,

az égbolt

halkan

roppan,

sarkából

sápadt

csillagokra

ömlik

a vérvörös

kéj,

ébredő

lázálom

nedvesen

csillog,

s a függöny

némán

aláhull,

lehunyt szemmel

játszik

a vörös arcú,

antik

isten,

csupán

oroszrulett

a lét,

csak

egy

perc

az

apokalipszis.