A
napraforgók nem kacsintanak…
A
napraforgók nem
kacsintanak.
Zsarnok
vagy,
zsarnok
vagyok,
Júdás
vagy,
Júdás
vagyok.
Tudom,
hogy
tudod,
beteges
idegszálaimban
megrezdülsz
szüntelen-szűnő-szentségtörő
áhítattal
csak
a tudat,
hogy
vagy
s
már
tétován
billeg
a toll
reszkető
papíron
érted.
Értem,
hogy
fájnia
kell,
egy
pillanat
s
továbblép
ujjhegyed
menekülő
impulzusa,
végtelen
cérnaszál
vállamra
tekert
szürke
kardigán,
te
bújsz
meg
benne.
Meddő-zavaros-zakatoló
csend
is
több,
mert
zsarnok
vagy,
zsarnok
vagyok,
Júdás
vagy,
Júdás
vagyok.