Ha tudnám…

 

Ha tudnám késsel

vágnám ki

magamból

darabodat,

felszabdalni az

elmúlt pillanatokat.

Hiába keresem, hogyan

szakítsalak ki

lelkem-gondolatom

méhéből

abortálhatnál már

végre életemből,

pusztulhatnál, mert

felesleges

vagy

csak zaklat a

tudat, hogy

vagy

nélkülem

már nem

egyedül, hanem

szemét, hitvány módon mást

ölelve,

így csak a

megölt elme

porban

sárban

tekereg.