2015. október 27., kedd


Tündér

 

Tépett tündér

ragtapaszos

térddel

billeg

a

lét

korlátján,

balettcipője

szakadt

a

valóság

beleakadt.

2015. október 21., szerda

Sziasztok! Barátaimmal együtt indítottunk egy művészeti magazint a facebook-on, ha van kedvetek, nézzetek be! Üdvözlettel: Kék viharlámpa

2015. október 19., hétfő


Szombat

 

Két asszony

titkot

cserél,

gyér fényű

konyha

szegletén,

lobogó

leves

felett,

vagy

az

őszi

szélbe

füstként

fújva,

gúnyos

mosollyal

arcukon,

férfiakról,

kegyetlenül,

cinkos

kis

asszonyigazságokat.

2015. október 15., csütörtök


 
 
 
 
 
 
 
 
 
XII.

 

 

Fényes éjszakán

Meglepetten

Esek új világba

Hangos ima

Repül át

Rajtam

Imádott szende

Szombatot

Kiáltva

Füstbe temetkezve halott

Sóhajokat hallgatok

Csendes barátságok

Messze

Menekülnek

Vidám karikák

Másznak

Hallójáratomba

Tompa felbolydulásra

Lüktet

Pillanatom

Menekülő öröm

Mellém szegődik

Dübörgő szerelem

Lüktet a júniusi

Égben

Keskeny röptében

Érkezik az új indulat

Születtem

Életem

Meghaltam

Nemfigyelő tekintet

Üt pofon

Csillámló órák

Röppennek

Nyugtalanul

Szívek törnek

Üvegcserépbe

Csattanva halkan

Édes kábulat

Zümmögve

Lecsap könyöklő

Párkányokra

Nedves falak

Terpesztett üregeiben.

Másvágy uralkodik

Bennem

Utcamelódia

Fészkel áttörő

Elmúltakon

Még tudtam

Szeretni.

2015. október 12., hétfő


A légy

 

Házfalon

araszol,

októberi esőbe

csavart,

függőleges

haláltusa.

 

2015. október 9., péntek


Űzött vad

 

Saját

 magam

Űzött vadja

Vagyok,

Magam szívét

Marcangolom

Szét és

Soha

Soha

Nem elég.

2015. október 5., hétfő





Tépett lélek

 

Őrjöngő vágytól

Tépett lelkem

Keresi a képet,

Mivel

Összerakhatnálak

Magamnak

Önző vágyamba

Oltalak minden

Elmúlt pillanatban

Rezdülő pillád

A pillangószív

Csendes-éles

Tollpihe kín

Szánkázik

Ott

Mélyen

A megfoghatatlanban,

Hogy foghassalak

Ölelhesselek

Beléd menekülve

Végre

Megmenekülhessek

Legyél te

Dióhéjam

Legyél te én

Kisvilágom

Legyél te

Mindenem.

2015. október 1., csütörtök


Ravatalon

 

Ne bőgjetek

Már mamlaszok!

Fel sem tűnt, hogy

Már húsz éve

Halott vagyok?

Most hiába sírtok,

Akkor kellett volna,

Amikor ordítottam, hogy

Itt vagyok.

Hagyjatok a

Francba!

Most jó helyen vagyok.

Nem kellettem

Senkinek

Nem kellettem

Senkinek

Nem sírtak

Az angyalok

Attól, hogy

Egyedül vagyok.