2015. november 9., hétfő




Érzem…

 

Érzem a szavak

Súlyát titkos

Üvegszilánkok

Mélyén

Érezem létét a megfoghatatlan

Gondolatoknak

Érzem halk szobák

Nyárbúcsúztató

Illatát

Érzem a villanásokat

Ősi vágyvirágokat

Érzem, mióta érezlek

Érzem pasztelles fénypontok

Sorát, hogy mint törnek

Át fátylas messzeségen

Érezem, amint átölelnek,

Mert bennük átölelsz

Érezem

néha látni a

Lehetetlen s gyermekjáték

Átröppenni tű fokán

Érzem, izzik-tombol

Édesen minden idegszál

Mi az eltűntekkel

Összeköt

Érzem, mióta érezlek

Érzem mozdulatlanságban

Az erőt, mi formál, alakít

Csendesen, érvek nélkül

Érzem az átrohanót, torkomra

Szorított kést

Érzem röpke „az”- ok vagy „és” – ek

Távolodó hangsúlyát

Érzem, mióta érezlek

Szó, hang, tompa moraj

Lecsendesül

Álom-halál megvált

Minden elmenekül

Egyet tudok biztosan,

Érzem, mióta érezlek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése