Valami koszlott

kis ötlet

billeg

az ablak alatt.

A

ház

falának

dőlve,

ledobja

lúdtalpas

pátoszát,

s mezítláb

vitorlázik

tovább,

kartonruha

viseli

könnyű

testét,

ragad

a

levegő,

izzó

kátrányszag,

párolog

a

horizont,

nyikk-nyekk

fémhuszár

surrogja:

Soha már!